Minimum-irodalom

a XX. századi magyar irodalomból, a II . szigorlatra.

Irányzatok a Nyugatot követően (1920-1945)

Szabó Dezső: Az elsodort falu, Feltámadás Makucskán; Kassák Lajos költői művei; egy regénye; Fülep Lajos: Nemzeti öncélúság; Nagy Lajos: Kiskunhalom; József Attila versei; Szabó Lőrinc versei, Tücsökzene, A huszonhatodik év; Illyés Gyula versei, Puszták népe, Kegyenc vagy Tiszták; Németh László esszéi, Gyász, Iszony, Villámfénynél vagy Galilei; Veres Péter: Számadás, Gyepsor; Sinka István versei; Kodolányi János novellái, Szép Zsuzska, Boldog Margit; Tamási Áron novellái, Ábel a rengetegben, Énekes madár; Gelléri Andor Endre novellái, Halász Gábor, Szerb Antal, Cs. Szabó László, Hamvas Béla esszéi.

Reményik Sándor, Tompa László, Áprily Lajos és Dsida Jenő versei az Erdélyi csillagok (Népszava Kiadó, 1988. Szerk.: Czine Mihály) kötetből. Kuncz Aladár: A fekete kolostor; Fábry Zoltán: A vádlott megszólal; Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Szindbád hazamegy, Halotti beszéd. Déry Tibor: Befejezetlen mondat, Niki, Képzelt riport...Szerelem; Radnóti Miklós versei, Naplója.

Megjegyzés! Ahol az olvasmányjegyzékben a „versei” szerepel, azon minimumként 25 verset értünk, ahol „novellái” fordul el, azon minimumként 5 novellát kell érteni, ahol pedig az „esszéi” megjelölés, azon minimumként az Esszépanoráma 1900-1944, I-III. (Szépirodalmi Kiadó, 1978.) kötetben szereplő írásokat kell érteni.(Szerk.: Kenyeres Zoltán)

Minimum-szakirodalom:

A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó.1966. 211-228., 290-309., 332-407., 420-542., 585-598., 646-662.,

¨ A magyar irodalom története. Szerk.: Klaniczy Tibor. Kossuth, 1985., javított kiadás, vonatkozó részek. 263-398.

¨ Rónay László: Erkölcs és irodalom. A magyar irodalom rövid története. Vigilia, Bp. 1993. 244-282.

¨ Vekerdi László: Az Iszony, Égető Eszter, Irgalom trilógia világa In: A sorskérdések árnyékában. (Új Forrás, 1997.)

¨ Cs. Varga István: Szent művészet II.

¨ A korszak legjelentősebb alkotóiról -- Kassák, József Attila, Illyés Gyula, Németh László, Tamási Áron, Márai Sándor, Déry Tibor, Radnóti Miklós –minimum egy-egy szabadon választott monográfia.

¨ Felhívom Hallgatóink figyelmét: különösen fontosak a memoriterek; a szabadon választható versek, strófák, verssorok stb. könyvnélküli tudása.

¨ Rónay László: Isten nem halt meg. A huszadik századi magyar spirituális líra. Szent István Társulat, 2002.

¨ Ajánlom az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézet TÁJÉKOZTATÓ (Szerk.: Kecskeméti Gábor, című kiadványának vonatkozó részeit.

Bp., 2002. szept. 10.

Cs. Varga István

Szemináriumi témakörök

az 1920-1945 közötti magyar irodalomból.

2001-2002-es tanév. I. félév.

1. A szemináriumi követelmények, témák, írásbeli és szóbeli feladatok megbeszélése.

2. Sík Sándor munkássága: költészete, irodalomtörténeti munkái, esztétikája, műfordításai.

3. József Attila költői fejlődése: a Szépség koldusától a Nagyon fáj című kötetig; a „késői” versekig.

4. A József Attila-kép változásai, utóélete, az utódköltők József Attilának dedikált versei. József Attila külhoni fogadtatása stb.

5. Szabó Lőrinc: Tücsökzene.

6. Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év.

7. Radnóti költői pályaképe. Napló.

8. Sinka István költészete, balladái.

9. Tamási Áron Ábel trilógiája, novellisztikája.

10. Németh László (megbeszélés alapján választható témakörök.)

11. Márai Sándor: Egy polgár vallomásai.

12. Egy szabadon választott témakör.

13. Az írásbeli szemináriumi (és évfolyam-) dolgozatok (szakdolgozat-részletek) értékelése. Érdemjegyek kialakítása.

Bp., 2002. szept. 10.

Cs. Varga István

Előadási tematika

az 1920-1945 közötti magyar irodalomból.

2002-2203-es tanév. I. félév.

1. A tematika megbeszélése. A kötelező és ajánlott irodalom, szakirodalom jegyzéke az ELTE TFK könyvtárában található...

2. Irodalmunk szakrális vonulata: Sík Sándor munkássága, Mécs László költészete.

3. József Attila költészete az újabb kutatások tükrében.

4. Szabó Lőrinc modern költői szintézise.

5. Radnóti költői fejlődése.

6. A regényíró Németh László ember- és lélekábrázolása.

7. A drámaíró Németh László: Széchenyi, Galilei – Németh László erdélyi drámahősei: Két Bolyai, Apáczai, Bethlen Kata…

8. Sinka István lírája, balladaköltészete.

9. Az esszéíró nemzedék, Halász Gábor, Szerb Antal, Bálint György, Cs. Szabó László stb.

10. Kodolányi János életműve. (dr. Csűrös Miklós előadása.)

11. A szlovákiai magyar irodalom: Fábry Zoltán, Győry Dezső.-- A vajdasági magyar irodalom: Szenteleky Kornél...

12. Az erdélyi magyar irodalom: Kós Károly, Dsida Jenő stb., Reményik stb.

Bp., 2002. szept. 10. Cs. Varga István

Műértelmezések -- KISEBBSÉGI (ERDÉLYI) MAGYAR IRODALOM A két világháború között című speciális kollégium

1. Kós Károly irodalmi munkásága.

2. Dsida Jenő költészete.

3. Dsida Jenő Psalmus Hungaricus.

4. Áprily Lajos költészete, műfordítói munkássága.

5. Kuncz Aladár: A fekete kolostor.

6. Reményik Sándor és Tompa László lírája.

7. Fábry Zoltán esszéírói, publicisztikai munkássága.

8. Győry Dezső költészete: Emberi hang, Újarcú magyarok.

9. Jeszenyin ikonikus költészete.

10. Egy szabadon választott témakör.

11. A speciális kollégium munkájának (közös) értékelése.

Alakuló megbeszélés: 2002. szeptember17-én, 16 órakor a 312-es teremben.

Bp., 2002. szeptember 9. Cs. Varga István